Hihetetlen, de eltelt az a hosszúnak tűnő idő. Holnapután indulunk, holnap utazunk Kőszegre.
Minden összeállt, legalábbis fejben. Izgalommal és kíváncsisággal várjuk, hogy milyen lesz tényleg, saját bőrünkkel rajta lenni az ÚTON, sikerül-e két nap alatt eljutni Sárvárig, lehet-e úgy menni 50 km-t egy nap alatt, hogy közben hagyunk időt az élmények megélésére, és még ezernyi kérdés....
Egy kis aggodalomra ad okot, hogy a múlt héten teljesített 94,5 km-t megsínylette a térdem, napok óta fáj... Olyan nincsen, hogy nem megyünk, úgyhogy meg kell gyógyulni, el kell múlnia a fájdalomnak.
Az időjárás sem ígérkezik a legideálisabbnak, erős szelet és esőt prognosztizálnak. A hét elejei előrejelzés még csak szombatra ígért esőt, a mai állás szerint vasárnapra is hasonló jókra lehet számítani, igaz aznap talán már melegebb lesz.
Akartam az utolsó bejegyzés óta írni, csak valahogy tényleg nagyon gyorsan eltelt az idő.
Azóta is sokat beszéltünk a KÉK-ről, megnéztük a Másfélmillió lépés magyarországon néhány epizódját is, és különféle túrák és kirándulások alkalmával volt szerencsénk járni is rajta. Ilyenkor mindig furcsa érzés kerít hatalmába.... Amióta van ez a cél, azóta egyszerűen a kék jelzésű utakon mások a léptek...
Jártam a Pilis-Vörös-Vár terepfutáson, ahol egy nagyon rövid szakaszát érintettük Pilisszántó és Csobánka között, aztán voltunk az Iszkiri teljesítménytúrán a Vértesben, ahol a Kéktúra egy nagyon látványos részére, a Mária-szakadékba volt szerencsénk eljutni, és a Húsvét hétfői Tojás 40-en is láttunk kék sávokat.
Az Iszkiri 25 teljesítménytúra közben a Vértesben
Múlt hétvégén senki nem volt itthon, így egyedül mentem medvehagymázni Pusztamarótra. Idén korán megjelent a medvehagyma, muszáj volt kimenni szedni, mielőtt kivirágzik.
Medvehagyma ameddig a szem ellát
Nagyon szeretem. A hely különösen szomorú hangulatát is, és a medvehagymát is. Tudtam, hogy az elhagyatott egykori falu kis temetőjének sarkában egy öreg fa törzsén van a bélyegzőhely, de most erre is más szemmel néztem.
OKT pecsételőhely, Pusztamarót
Milyen lehet vajon az Írott-kőnél lévő első bélyegzőhely?
A következő írás és élménybeszámoló erről is fog szólni....!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése